5. A választási rendszer A Dáil tagjainak megválasztása Minden tizennyolcadik életévét betöltött ír és brit állampolgár, aki állandó lakóhellyel rendelkezik valamely választókerületben, szerepel a választói névjegyzékben, és választásra jogosult abban a választókerületben, ahol él. Minden választó csak egyszer szavazhat. A szavazócédula titkos. A képviselõket az arányos képviselet elve, illetve azokban a kerületekben, ahol sok képviselõ van az átruházható szavazatok rendszerének segítségével, választják meg. A választói névjegyzéket a nyilvántartó hatóságok állítják össze minden évben. A rendõrség (Garda Síochána) tagjainak, a külföldi kiküldetésben lévõ köztisztviselõnek (és hitvesének) és a védelmi erõk állandó tagjainak lehetõségük van levélben szavazni. Azon választók, akik betegség vagy más testi elégtelenség miatt képtelenek a szavazóhelyre elmenni, különleges választóként otthonukban is szavazhatnak, a szavazócédulát ugyanis "házhoz szállítják". Minden huszonegyedik életévét betöltött ír állampolgár, akit az alkotmány vagy a jogszabályok nem nyilvánítanak alkalmatlannak vagy cselekvõképtelennek, megválasztható képviselõnek mind a Dáilba, mind a Seanadba. A pártokat a politikai pártok jegyzékében tartják nyilván. A jelöltek jelölési okmánya tartalmazza az általuk képviselt bejegyzett párt nevét, illetve, ha valaki semmilyen bejegyzett pártot nem képvisel, a független megjelölést. Ezek a részletek a szavazócédulán is megjelennek. A szavazást iskolákban és más alkalmas középületben bonyolítják le. A szavazók számára szavazófülkét biztosítanak, ahol titkosan szavazhatnak. Szavazni csak személyesen lehet, megbízásból nem. A szavazók a cédulán 1-es számmal jelölik elsõszámú jelöltjüket, 2-es számmal a második számú jelöltjüket és így tovább. Az átruházható szavazatok rendszerének alapján a választó tulajdonképpen úgy nyilatkozik a választási tisztviselõnek, hogy "én az A-ra szeretnék szavazni, de, ha A-nak nincs szüksége a szavazatomra, akkor adják át azt B-nek, ha azonban B-nek nincs szüksége a szavazatomra, vagy nincs esély a megválasztására, adják át szavazatomat C-nek és így tovább". Szavazatszámlálás A szavazatok számlálása a szavazást követõ napon 9 órakor kezdõdik. A számlálás kezdetén az összes szavazócédulát összekeverik, majd ezután az elsõ preferenciának megfelelõen szétválogatják. Ezután megtudják az összes érvényes szavazat számát, amibõl kiszámolják a bejutási kvótát, mégpedig a következõ képlet alapján: (összes érvényes szavazat / helyek száma+1)+1. Így, ha 40000 szavazat van és 4 szabad hely, a bejutási kvóta 8001 lesz, és csak négy jelölt érheti el a kvótát. A kvóta tehát az a legkisebb szavazatszám, amelyet el kell érnie a jelöltnek ahhoz, hogy megválasszák. Ha az elsõ számolásra egy jelölt sem éri el a kvótát, akkor a legkevesebb szavazatot kapott jelöltet eliminálják, vagyis kihagyják a listáról, és szavazatait átadják azoknak, akik a második helyen preferáltak. Ha egy jelölt több szavazatot kap, mint a kvóta, a maradékot átadják a megmaradt jelölteknek, a választók preferenciájának megfelelõen. Ha a megmaradt jelöltek (sem nem megválasztott, sem nem eliminált) száma megegyezik a betöltendõ helyek számával, a jelölteket megválasztottnak nyilvánítják, anélkül, hogy elérték volna a kvótát. Ha a választási ciklus alatt egy hely halál, lemondás vagy alkalmatlanság miatt megüresedik, pótválasztást tartanak. A pózválasztás lefolyása az általános választáshoz hasonlóan történik. A Seanad megválasztása A Seanad képviselõinek választását a Dáil feloszlatásától számított kilencven napon belül kell megtartani. Az újonnan megválasztott Seanad elsõ ülését, a Taoiseach javaslatára köztársasági elnök hívja össze. Az egyetemek és a panelek képviselõinek megválasztására külön rendszert dolgoztak ki. A panelek A panelenként megválasztott "szenátusi" képviselõk száma a következõképpen oszlik meg: 1. Öt képviselõt a kulturális és oktatási panelbõl (a nemzeti nyelv és kultúra, az irodalom, a mûvészet, az oktatás, a jog és az orvostudomány - magában foglalva a sebészetet, a jogászatot, az állatorvostant és a gyógyszerészetet - képviselõi) választanak meg, akik közülük legalább kettõt az alpanelekbõl kell választani. 2. Tizenegy képviselõt a mezõgazdasági panelbõl (a mezõgazdaság, a szövetkezeti érdek és a halászat képviselõi) választanak meg, akik közül legalább négyet az alpanelekbõl kell választani. 3. Tizenegy képviselõt a munkás panelbõl (a munkások képviselõi tekintet nélkül arra, hogy szervezeten belüli vagy kívüli) választanak meg, akik közül legalább négyet az alpanelekbõl választanak. 4. Kilenc képviselõt az ipari és kereskedelmi panelbõl (az ipar és a kereskedelem képviselõi, ide értve a bank- és pénzügyi világot, a könyvvitelt, a mérnöki tudományokat és az építészetet) választanak meg, akik közül legalább hármat az alpanelekbõl választanak. 5. Hét képviselõt az igazgatási panelbõl (a közigazgatás és a szociális munka képviselõi, ide értve az önkéntes szociális munkát is) választanak meg, akik közül legalább hármat az alpanelekbõl választanak. A panelek kialakítása A Seanad hivatalnokának, aki "szenátusi" választási tisztviselõként mûködik, kötelessége vezetni egy olyan listát, amely tartalmazza azoknak a testületeknek a nevét, amelyeknek joguk van jelölteket állítani. A "szenátusi" választásokon minden jelölõ testületet nyilvántartanak, mivel egy panel állandó számú jelöltet javasolhat. A végsõ jelölést a jelölõ testület alpanelének nevezzük. Az Oireachtas bármely négy képviselõje bármely panelbe állíthat jelöltet, de minden képviselõ csak egy jelöléshez csatlakozhat. Az Oireachtas képviselõi által állított jelölteket Oireachtas alpanelnak hívják. A jelölteknek elméleti tudással és gyakorlati tapasztalattal kell rendelkezniük abban a panelban, ahol jelöltséget szereztek. A választók A panel-képviselõk megválasztását a Seanadba egy majdnem 1000 fõt számláló választói testület végzi, amely a következõkbõl áll: 1. Az új Dáil képviselõi 2. A leköszönõ Seanad képviselõi 3. A megyei tanácsok képviselõi és a megyei önkormányzatú választókerületek testülete Minden elektornak egy szavazata van minden panelban. A panelok szavazatait külön számolják, a választásokat pedig az arányos képviselet elve és az átruházható szavazatok rendszere segítségével bonyolítják le. Az alkotmány A köztársasági elnök A törvényhozás A kormány