Dáil Éireann A Dáil jelöli a miniszterelnököt, illetve jóváhagyja a kormány többi tagjának - a miniszterelnök általi - jelölését. A kormány a Dáilnak felelõs a minisztériumok mûködéséért, amiket a kormány tagjai igazgatnak. A Taoiseachnek, a Tánaiste-nak (miniszterelnöki helyettes) és a pénzügyminiszternek csak az választható meg, aki a Dáil tagja, mint ahogy a többi miniszter is csak Dáil-tag lehet, kivéve azt a, legfeljebb két minisztert, aki Seanad-i képviselõ is lehet. A kormány elõterjesztéseit az Oireachtasnak törvényjavaslat vagy indítvány formájában (Bill, Motion) nyújtja be, amelyet a házak megvitatnak, módosítanak, ha úgy látják szükségesnek, és szavazással döntenek róla, ha szükséges. Egy törvényjavaslat öt szakaszon megy keresztül abban a házban, amelyhez a javaslatot benyújtották. Az elõterjesztést követõen (1. szakasz) a törvényjavaslat általános vitájára kerül sor (2. szakasz), és, ha a második olvasaton is keresztül jut, akkor egy bizottság elé kerül a javaslat, amely általában az egész ház bizottsága, de lehet vizsgálóbizottság vagy választott bizottság is. Ebben a harmadik, szakaszban a törvényjavaslatot szakaszról szakaszra megvizsgálják, és lényeges módosításokra is sor kerülhet. A negyedik szakaszban a törvényjavaslatot a bizottság jelentése alapján egészében vitatják meg, illetve további módosításokra is sor kerülhet. Az ötödik, utolsó szakaszban az általános vita megengedett, de csak szigorúan a törvényjavaslat tartalmára vonatkozóan. Ha az egyik házban megtörtént a törvényjavaslat elfogadása, elküldik a másik Házba, és miután mindkét Ház elfogadta, a köztársasági elnök elé terjesztik, hogy aláírja és kihirdesse azt, mint jogszabály. Azon törvényjavaslatokat (Bill), amelyek jogszabályokká válnak, törvénynek (Act) nevezzük.Az alkotmány alapján a Dáil kizárólagos felelõsséggel tartozik az állami költségvetés bevételeiért és kiadásaiért, továbbá olyan nemzetközi egyezmények elfogadásáért, amelyek a közalapítványokat is terhelik, illetve háború kezdeményezése vagy háborúban való részvétel jóváhagyásáért. A Dáil tagjainak joga van kérdést
intézni az országgyûlésben a miniszterekhez
a miniszter által irányított minisztériumhoz
kötõdõ közügyekben, illetve olyan
tárgyban, amelyekért hivatalosan õ a felelõs.
A kérdés nem vezethet vitához vagy szavazáshoz.
Azonban, ha a képviselõ elégedetlen a válasszal,
a Dáil elnökének (Ceann Comhairle) hozzájárulásával
vitát kezdeményezhet a ház berekesztésekor.
Szintén a Ceann Comhairle hozzájárulásával
a képviselõ, ha legalább 12 képviselõ
támogatja, indítványt nyújthat be,
hogy a ház berekessze egy sürgõs, fontos közügy
vitáját. Ha egy törvényjavaslatot a Dáil elfogadott, de a Seanad elutasított, vagy a Seanad olyan módosításokkal fogadott el, amelyekkel a Dáil nem ért egyet, vagy, amelyet a Seanad kilencven napon belül sem nem utasított el, sem nem fogadott el, ilyen esetben a törvényjavaslat késõbb a Dáil határozatával törvényerõre emelkedhet.
A Dáil által elfogadott törvényjavaslatot átküldik a Seanadnak, amelyen tehetõk még módosítások a Seanad által, amelyeket a Dáil mérlegel. A Seanad feladata a pénzügyek tekintetében a beleegyezés megadására korlátozódik: huszonegy napon belül kell jóváhagynia a pénzügyi természetû törvényjavaslatokat. Általában a Seanad legfeljebb kilencven napig késleltetheti a Dáil által jóváhagyott törvényjavaslatot, illetve változtatásokat javasolhat, de tartósan nem blokkolhatja a törvényhozást. A Seanadnak 60 tagja van: A házak vitáin való részvétel
nem kötelezõ, és nem is rögzítik
hivatalosan a látogatottságot. Mindkét ház maga alkotja meg házszabályát, amelyek a megsértésükért kiszabható büntetéseket is magukban foglalják. Biztosítják továbbá a viták szabadságát, a hivatalos okiratok és a képviselõk iratainak védelmét. A házszabály oltalmazza mind a parlamentet, mind a képviselõket bármely személy, illetve személyek általi, a parlamenti munkába való beavatkozástól, molesztálástól, korrumpálási kísérlettõl a képviselõk eljárásai során. Minden parlamenti jelentés és közlemény, illetve bármely házban tett kijelentés a mentelmi jog körébe tartozik. Mindkét ház képviselõi, kivéve hazaárulás, egyéb fõbenjáró bûn és békebontás esetén, mentességet élveznek a letartóztatástól útban az Oireachtasba és onnan hazafelé menet, valamint az Oireachtas épületében, és nem tartoznak felelõsséggel semmilyen más bíróságnak vagy hatóságnak bármely házban tett bármely kijelentésükért, csak magának a háznak. Mindkét ház megválasztja saját elnökét (Ceann Comhairle a Dáilban és Cathaoirleach a Seanadban) és elnökhelyettesét. Az õ feladatuk a házuk jegyzõkönyveinek a vezetése illetve az adminisztráció végzése. A leköszönõ Ceann Comhairle-t újraválasztják a Dáilba általános választással, de az elektori eljárást mellõzik. A parlament mindkét házát köztisztviselõk titkársága segíti, akik a Dáil és a Seanad hivatalnokainak irányítása alatt mûködnek. |
