Írország alkotmánya és kormányzati rendszere Írország parlamentáris demokrácia. A Nemzeti Országgyûlés (gael nyelven: Oireachtas) az elnökbõl (an tUachtarán) és a parlament két házából áll: a Képviselõházból (Dáil Éireann) és a Szenátusból (Seanad Éireann). Az egyedüli és kizárólagos törvényhozási jog az országgyûlést illeti. Az elnök, a Dáil és a Seanad feladatát és jogkörét az Ír alkotmány (Bunreacht na hÉireann) és a jogszabályok állapítják meg.   1. Az alkotmány Az ír alkotmány az állam alaptörvénye, amelyet 1937-ben népszavazással fogadtak el, és, amely az utódja két korábbi alkotmánynak: a Dáil Éireann Alkotmányának (1919) illetve az Ír Szabadállam Alkotmányának. Az alkotmány kimondja, hogy az állam törvényhozó, végrehajtó, és törvénykezõ hatalma a néptõl származik. Megállapítja a kormányformát, valamint az elnöknek, a parlament két házának és a kormánynak a hatáskörét. Ezen kívül meghatározza a bíróságok hatáskörét is, továbbá kinyilvánítja az alapvetõ szabadságjogokat, illetve tartalmaz egy sor olyan szociálpolitikai irányelvet, amely általános útmutatásként szolgál a parlament számára. Az alkotmány csak népszavazással módosítható. Az alkotmányban benne foglaltatnak az állampolgárok jogai, öt tág csoportot különít el: személyhez fûzõdõ jogok, család, nevelés, magántulajdon és vallás. Személyhez fûzõdõ jogok: az alkotmány deklarálja a bíróság elõtti egyenlõséget, a védelemhez való jogot és a személyes szabadságot, amelyet csak törvényes okokból lehet korlátozni. Biztosítja az alkotmány ezen kívül 'habeas corpus' jogát (a törvénytelenül õrizetben tartott személy szabadon bocsátásának kötelezettsége), illetve a magánlakás sérthetetlenségét, amelyet csak törvényes okokból lehet figyelmen kívül hagyni; továbbá, a közrendnek és az erkölcsnek alárendelve, kinyilvánítja a vélemény-nyilvánítás szabadságát, a békés gyülekezés jogát és az egyesülési jogot. Család: az állam a családot olyan erkölcsi intézménynek tartja, amely elidegeníthetetlen és sérthetetlen jogokkal rendelkezik; illetve garantálja mind a család mind a házasság intézményének védelmét. Nevelés: az állam elismeri a család elsõdlegességét a gyereknevelésben és biztosítja az ingyenes oktatást, valamint kiegészíti és segíti magántermészetû nevelési kezdeményezést, kellõ figyelemmel a szülõk jogaira. Magántulajdon: az állam garantálja a magántulajdonhoz való jogot, amelynek gyakorlása csak a közjó szükségeinek van alárendelve. Vallás: az alkotmány garantálja a lelkiismereti szabadságot és a vallás szabad megválasztását, illetve gyakorlását, amely azonban alá van rendelve a közrendnek és az erkölcsnek. Az imént felsorolt jogok mellett, amelyek az alkotmányban szövegszerûen is benne foglaltatnak, a bíróság egy sereg ügy kapcsán megállapította, hogy vannak más, olyan személyhez fûzõdõ jogok, amelyek "léte az állam keresztény és demokratikus természetébõl ered". A bíróság a következõ jogokat tekinti ilyennek: a testi épséghez való jog, az egészséghez való jog, a munkához és megélhetéshez való jog, a házasság magánszférájának sérthetetlensége, a bírósági tárgyalások látogatásának joga, az állam beperlésének joga, az igazsághoz és a tisztességes eljáráshoz való jog, az utazáshoz való jog az állam területén belül és azon kívül, a házasságkötési jog és a lányanya jogai gyermeke tekintetében. A felsorolás nem kimerítõ jellegû, valószínû, hogy a bíróságok idõvel még több ilyen jogot fognak megnevezni. Az állampolgároknak és bizonyos esetekben a nem állampolgároknak is joga van a bírósághoz fordulni védelemért alkotmányos jogainak megsértése miatt, vagy véleményt kérni, hogy vajon a törvényi szabályozás összhangban van-e az alkotmánnyal, feltéve, hogy a szabályozás befolyással van, vagy befolyással lesz az adott személyre. Az elnöknek ezen kívül joga van a törvényjavaslatokat a Legfelsõbb Bíróság elé terjeszteni alkotmányossági felülvizsgálat céljából. Ilyen eljárásra már számos esetben sor került. A köztársasági elnök A törvényhozás A kormány A választási rendszer